Van ebben minden: szex,szerelem, árulás, csalás, ami egy jó kis történelmi fikcióhoz kell. Utólag kezdtem csak utánaolvasgatni és meg kell mondjam, nagyon elhűltem, amikor több helyen is olvastam, hogy: "fikciónak nem rossz" meg: "annyi a hihetetlen fordulat, hogy elveszti a történelmi jellegét". Ember, ha csontszáraz történelmet akarsz olvasni: töri könyv!
Nekem mindenesetre nagyon tetszett. Nem volt közben bezártság érzetem, mint az Imprimaturban (amiben az viszont pozitívumnak számít, hiszen be vannak zárva), nagyon tetszett a (viszonylag) szabad nyargalászás Rómában. Nem tudom, hogy a könyvben említett műemlékekből, utcákból, templomokból mennyi maradt mára, de hatalmas kedvet kaptam ahhoz, hogy meglátogassam a várost az akkori formájában (amire sajnos várhatok az időutazás felfedezéséig).
Örültem, hogy az Imprimatur szereplői maradtak a főhősök, kisebb-nagyobb változásokkal, legfőképpen jó néhány évvel gazdagabban. A jellemek mit se változtak, ami szerintem nem volt akkora hátrány, elvégre túl klisészerű lenne, ha Melani apát nem kámfor módjára tűnne el és inasunk nem hinne az ígéreteinek. Azért jó olvasó módjára vártam, hátha mégis csoda történik.
Volt egy-két dolog, amire nagyon kíváncsi lettem volna, többek közt a kertben látott hallucinációk miértje, de a többi rejtély és intrika között ez igazán semmiség.
Igazából, ezt is, mint az eddig olvasottakat nagyon szívesen ajánlom a figyelmetekbe, mert nagyon szép, színes képet fest a korabeli Rómáról, a bűnüldözés egykori formáiról is (amik még ma is kétesek mellesleg). Talán kicsit több információt adhatott volna a pápaválasztás körüli ceremóniákról, de tekintve, hogy a regény elején gondoltakhoz képest nem ez lett a főtéma, ez sem olyan nagy fekete pont.
Már nagyon várom, hogy elkezdhessem végre a harmadik részt, illetve az Intrika című kis közjátékot, ami átvezet a negyedik részbe (amiről aztán végképp negatív kritikát olvastam, ami még sajnos igaz is lehet). Remélem ez hamarosan megtörténik és amint elolvastam tudathatom a véleményemet veletek.