"We met next day and inspected the rooms at 221B Baker Street...and at once entered into possession"
Ezt a postomat, mint kitalálhattátok, Sherlock Holmes-nak szentelem. Felhívom szíves figyelmeteket, hogy szándékozom idézni az eredeti művekből, mivel angol eredetiben olvasom a történeteket. Sajnos akkora nagy nyelvzseni nem vagyok, hogy szépen lefordítsam magyarra, így aki nem beszél, olvas, vagy ért angolul, annak ez a post egy kicsit nehézkesebb lesz. Megértéseteket köszönöm!
Egy pillanatra elgondolkodtam, hol is kezdjem, de talán a kezdeteknél megteszi. Az íróról, Sir Arthur Conan Doyle-ról talán mindanyian tudjátok, hogy Sherlock Holmes figurájával (na és persze Watson-éval) megreformálta a krimi műfaját. Én az első magyar nyelvű Holmes olvasásom óta őt tartom a krimi írás nagyjának. Véleményem szerint a modern krimik, bármennyire is jók és élvezhetőek, meg sem közelítik Holmes nagyságát és ezt a modern technológia vívmányainak tulajdonítom, hiszen sokkal izgalmasabb arra várni, hogy Holmes saját kútfőből, puszta logika alapján megoldjon egy bűntényt és az olvasó is vele gondolkozzon, mint egy modern krimiben várni, hogy van-e ujjlenyomat egyezés, vagy hogy a számítógép talál-e egyezést az újságkivágásból összeillesztett levél betűtípusára.
Rajongásom akkor kezdődött, amikor barátaimmal karöltve bevettük magunkat egy mozi terembe és megnéztük a Sherlock Holmes 2-őt Robert Downey Jr. és Jud Law főszereplésével. Nagyon sok negatívumot olvastam és hallottam is a filmről, amiről tudni illik, hogy hamisítatlan Guy Ritchie rendezés. Nos a legfőbb érv a film ellen az volt, hogy Sherlock Holmes nem ilyen. Már hogy ne volna. Jó, persze, kicsit modernizálták, hogy bevegye a gyomrunk és valóban nem egy BBC sorozat tweed zakós füles sapkás nyomozójának szerintem kissé lelombozó látványa tárul a szemünk elé. Azoknak, akik erre vetemedtek, üzenem, hogy azonnal vegyék kézbe a köteteket, azonnal ki fog derülni számukra, hogy Sherlock igen is nagyon jó boxoló, fenomenális hegedűművész és rettentő pontos megfigyelő.
Egy elmélet szerint Holmes autista vonásokkal rendelkezik (szakkönyvben olvastam, én is meglepődtem, ugyanezt írtak Poirot-ról is). Nos, ezt én nem merném kategorikusan kijelenteni. Az írónő abban az esetben azzal érvelt, hogy Holmes magányos, nem létesít kapcsolatot a környezetével és beszűkült az érdeklődési köre (utalt itt a nagyjából 140 hamufélére - pipadohány, cigaretta illetve szivar - amelyeket minden idők legnagyobb elméje meg tud egymástól különböztetni). Valójában Holmes kiterjedt szociális hálóval rendelkezik, erős szálak fűzik Watson-hoz és érdeklődési köre nem merül ki a különböző hamuk vizsgálatában. Sherlock lelkes és tehetséges zenész és zenekedvelő, a hamufajták mellett a Londonban járatott újságok betűstílusát is képes megkülönböztetni, ért a grafológiához és meglehetősen jó emberismerő, nagy sakkjátékos. Az autisztikus jellemzők inkább bátyjára, Mycroft-ra illenek, mintsem őrá. Azt, hogy elméjét rejtélyes bűnügyek megoldása foglalja le csak igazán (vagy az i.v. adott 7%-os heroin), érthető, ha figyelembe vesszük, hogy ott is meglátja az összefüggést, ahol az átlagember nem, így számára az átlagproblémák kicsinyesek.
Ha valaki olvassa az angol (!) eredeti történeteket meglepődve tapasztalja, hogy Holmes és Watson meglepően humorosak! Ez engem meglehetős meglepetésként ért, gyerekkoromból nem emlékszem, hogy nevettem volna a Holmes filmeken. A bizonyíték:
1. The Priory School (The return of Sherlock Holmes)
"Holmes opened the case, and moistening his finger he passed it along the shoe. A thin film of recent mud was left upon his skin.
– Thank you, said he, as he replaced the glass. It is the second most interesting object that I have seen in the North.
– And the first?
Holmes folded up his check and placed it carefully in his notebook.
– I am a poor man, said he, as he patted it affectionately, and thrust it into the depths of his inner pocket."
2. Augustus Charles Milverton (The return of Sherlock Holmes)
"– You would not call me a marrying man, Watson?
– No, indeed!
– You'll be interested to hear that I'm engaged.
– My dear fellow! I congrat…
– To Milverton's housemaid.
– Good heavens, Holmes!
– I wanted information, Watson.
– Surely you have gone too far?"
3. The Musgrave Ritual (The memoirs of Sherlock Holmes)
"I have always held, too, that pistol practice should be distinctly an open-air pastime; and when Holmes, in one of his queer humours, would sit in an armchair with his hair-trigger and a hundred Boxer cartridges and proceed to adorn the opposite wall with a patriotic V.R. done in bullet-pocks, I felt strongly that neither the atmosphere nor the appearance of our room was improved by it."
4. The red-headed league (The adventures of Sherlock Holmes)
"As far as you are personally concerned, remarked Holmes, I do not see that you have any grievance against this extraordinary league. On the contrary, you are, as I understand, richer by some £30, to say nothing of the minute knowledge which you have gained on every subject which comes under the letter A. You have lost nothing by them."
Mindezek mellett ékes bizonyítékait találja az ember egy tartós barátságnak és még egy-egy szépirodalmi szösszenet is megcsillogtatja a maga báját a sorok között.
"So it was, my dear Watson, that at two o'clock to-day I found myself in my old armhair in my old room, and only wishing that I could have seen my old friend Watson in the other chair which he has so often adorned." (The empty house- The return of Sherlock Holmes)
"What savage creature was it which might steal upon us out of the darkness? Was it a fierce tiger of crime, which could only be taken fighting hard with flashing fang and claw, or would it prove to be some skulking jackal, dangerous only to the weak and unguarded?" (Black Peter - The return of Sherlock Holmes)
És ha valaki kételkedne abban, hogy Holmesnak vannak emberi érzései, vagy tévedhetetlennek tartja magát:
"And that was how a great scandal threatened to affect the kingdom of Bohemia, and how the best plans of Mr. Sherlock Holmes were beaten by a woman's wit. He used to make merry over the cleverness of women, but I have not heard him to do it of late. And when he speaks of Irene Adler, or when he refers to her photograph, it is always under the honourable title of THE woman." (Scandal in Bohemia - The adventures of Sherlock Holmes)
"Not another word did he say of the case until late night, when he was turning away, with his lighted candle, for his bedroom.
– Watson, said he, if it should ever strike you that I am getting a little over-confident in my powers, or giving less pains to a case than it deserves, kindly whisper 'Norbury' in my ear and I shall be infinitely obliged to you." (The yellow face - The memoirs of Sherlock Holmes)
Magyar fordításban eddig csak a Sátán kutyáját olvastam (amit pont most olvasok angolul) és nem emlékszem, hogy ennyire élveztem volna, mint az eredetit.
A sok novella és a 4 regény közül képtelenség lenne kedvencet választani.
Ha eddig nem olvastátok a krimi nagyjának történeteit, kezdjetek hozzá! Számomra az egyik legnagyobb élmény Holmes-szal és Watson-nal együtt nyomozni!
Sikeres nyomozást!
